Megj?rtam A Don-kanyart Harct?ri napl? ? Oroszorsz?g, 1942?1943

【電子書籍なら、スマホ・パソコンの無料アプリで今すぐ読める！】

A Somorjai Lajos ?let?t meghat?roz?, maga szabta n?gy alapelvhez: ?szintes?g, j?indulat, intelligencia ?s szorgalom, b?zv?st hozz?tehetj?k ?t?dikk?nt: embers?g. Sohasem hangoztatta, de mindenkor meghat?rozta cselekedeteit. A fronton is, ?letveszedelemben is, t?rsulva a hippokrat?szi esk? szellem?vel. Orvosk?nt is ember volt: egyform?n gondjaiba vette az orosz hadifoglyot ?s a lezuhant n?met pil?t?t, magyar t?l?l?t keresett a holtak k?z?tt a partiz?nok j?rta erd?s?gben, mert ?az orvosnak az k?teless?ge”. Katonak?nt is ember maradt: nem b?ntotta, futni hagyta a fegyvertelen ellens?get, s ?r?lt, hogy j?t tett vele. ?s emberk?nt is igazolta hum?num?t a k?r?l?tte d?l? embertelens?gben: megindult a lelke a hal?lra ?t?lt, ?l? pajzsk?nt fogva tartott oroszok ?s az elgy?t?rt zsid? munkaszolg?latosok l?tt?n, s p?r?s szemmel hallgatta a s?lyos sebbel a m?t?asztal?n fekv?, csal?dj?t sz?l?t? magyar bak?t, mik?zben b?tor?totta, pedig tudta, hogy menthetetlen. Mindenn?l jobban ragaszkodott feles?g?hez ?s gyermekeihez. M?r-m?r k?vetelve ?hajtotta a szeretetet, mert az jelentette sz?m?ra az egyetlen kapaszkod?t a t?l?l?shez a v?gletekig elfajult vil?gban. S amikor testileg-lelkileg meggy?t?rve kiker?lt az urivi h?df?csata pokl?b?l, az els? simogat? sz?ra feladta ?rte a h?zast?rsi h?s?get. De k?s?bb nem sz?gyellte megvallani gyenges?g?t. Gyakorlatias gondolkod?sa ?s tiszt?nl?t?sa nemcsak rem?nytelennek t?n? helyzetekb?l mentette ki, hanem k?pess? tette ?tfog? katonai ?s politikai ?sszef?gg?sek felismer?s?re is. M?r 1942 nyar?n, a 2. magyar hadsereg doni katasztr?f?ja el?tt l?tta, hogy Hitler nem nyerheti meg a h?bor?t, f?k?nt nem az oroszok ellen. A magyaroknak pedig semmi k?z?k hozz?, valamennyien eszk?z?k ?s ?ldozatok az idegen c?lok olt?r?n. Latolgatta haz?ja sors?t: vajon szerbek, oroszok, esetleg angolok sz?llj?k-e meg a veres?g ut?n? T?rgyilagosan ?t?lte meg a magyar hadsereget, a n?met sz?vets?gest ?s az ellens?get. K?rhoztatta a magyar hadvezet?s I. vil?gh?bor? idej?t id?z? felfog?s?t, a csapatoknak a n?met ?s az orosz er?k?hez m?rten korszer?tlen fegyverzet?t, felszerel?s?t ?s akadoz? ell?t?s?t. Elismerte ugyan a n?metek katonai felk?sz?lts?g?t, j? szervezetts?g?t ?s modern haditechnik?j?t, de nehezen viselte el g?gj?ket. Ugyanakkor ?rdekl?d?ssel ? ?s nem az ellens?g elfogults?g?val ? fordult Oroszorsz?g fel?, s meg?rtette, s?t m?lt?nyolta az orosz mentalit?st. A ?nyugati kult?rf?l?ny” szemsz?g?b?l v?lekedett a v?rosi ?s a m?g szembet?n?bb falusi elmaradotts?gr?l, de leny?g?zte az orosz t?j ?s az ortodox templomok l?tv?nya. Sajn?lkozott a kolhoz gondolat?val f?lrevezetett, nyomorult paraszton, ?s elvi fels?s?g?nek tudat?ban folytatott vit?t a kommunizmus eszm?j?t meggy?z?d?ssel vall? pil?tan?vel, de tisztelettel sz?lt a mez?tl?bas, elhanyagolt k?lsej? tan?t?r?l ?s az aut?szerel?r?l, aki Tolsztojt olvasott, s j?l ismerte a vil?girodalom klasszikusait is. Meg?rt?ssel sz?lt a sz?l?f?ldj??rt harcol? orosz katona fanatizmus?r?l, az utols? el?tti t?lt?nyig ellen?ll? s az utols?t mag?nak sz?n? lezuhant rep?l?r?l. Elborzadt a partiz?nok kegyetlens?ge l?tt?n, amikor senkinek sem irgalmaztak, de h?s?knek kij?r? tisztelettel sz?lt r?luk, amikor nem k?rtek maguknak kegyelmet. A napl? eleven, j? tollal meg?rt, ?rdekfesz?t? olvasm?ny. Somorjai Lajos adott helyen ?s id?pontban ?lte meg az esem?nyeket, azonnal vagy n?h?ny napos k?s?ssel r?gz?tette a t?rt?nteket, s mivel j? megfigyel? volt, a t?rt?nelmi hiteless?ghez t?bbnyire nem f?r k?ts?g. Legfeljebb az innen-onnan ?rkezett r?mh?reket ?rheti kritika, amelyek k?z?tt nem tett ? nem is tehetett ? k?l?nbs?get a szerz?. A sz?vegen a lehet? legkevesebb v?ltoztat?st hajtottuk v?gre. Mindenekel?tt az elm?lt ?vtizedekben megv?ltozott helyes?r?si szab?lyok szerint igaz?tottunk rajta. A katonai alakulatok ?s a rangfokozatok r?vid?t?s?t feloldottuk az ?rthet?s?g kedv??rt ? sz?gletes z?r?jelbe t?ve a kieg?sz?t?seket ?, ugyanakkor meghagytuk a k?zismert r?vid?t?seket. Az ?th?zott szavakat elhagytuk, de sz?gletes z?r?jelben p?toltuk a tollhiba miatt kimaradt bet?ket ?s a hi?nyz? kifejez?seket. A k?zpontoz?st ?rtelemszer?en kijav?tottuk, ?s cs?kkentett?k a szerz? felfokozott lelki?llapot?t vagy vesz?lyhelyzet?t nyomat?kos?t? felki?lt?jelek sz?m?t. A n?met ?s a latin kifejez?seket a helyes?r?shoz igaz?tottuk. Az orosz szavak, helys?gnevek alakv?ltozatait megsz?ntett?k, ?s egys?gesen, fonetikusan ?rtuk azokat. Egys?ges?tett?k az azonos szem?lynevek m?dosulatait is. A katonai ?s az orvosi terminusokhoz, valamint a szem?ly- ?s f?ldrajzi nevekhez f?z?tt magyar?zatok ?s kieg?sz?t?sek a jegyzetekbe ker?ltek. Somorjai Lajos h?rom ?vtizede elhunyt, ?gy a napl? t?bb szerepl?j?nek ? els?sorban a bajt?rsaknak ? kil?te hom?lyban maradt. N?h?nyszor az eml?kirat seg?tette azonos?t?sukat, ?s hasznosnak bizonyult nagy szeretettel emlegetett k?t gyermek?nek ? ma Judit asszonynak, valamint egykori kedves iskolat?rsamnak ?s bar?tomnak, Gy?rgynek ? az ?tmutat?sa, amely?rt h?l?s k?sz?nettel tartozom. Ugyancsak lek?telezett dr. Borus J?zsef t?rt?n?sz koll?g?m a harceszk?z?k magyar?zat?hoz, tov?bb? dr. K?rp?ti S?ndor az orvosi probl?m?k megv?laszol?s?hoz ny?jtott seg?ts?g?vel. K?l?n k?sz?net illeti dr. Szab? P?ter hadt?rt?n?szt, a 2. magyar hadsereg doni katasztr?f?j?nak szakavatott ismer?j?t a hasznos tan?csok?rt, valamint kutat?si eredm?nyeinek ? f?k?nt a napl?ban szerepl? magyar katonatisztek sors?ra, a t?nyszer? csapatl?tsz?mokra ?s vesztes?gi adatokra vonatkoz? ismereteinek ? ?nzetlen ?tad?s??rt. ?s valamennyien elismer?ssel ad?zhatunk a szerz?nek, aki hazahozta a Don mell?l ?s r?nk hagyta a k?t spir?lf?zetet, benne ? ?a nagy ?lm?ny” mellett ? a ritk?n v?giggondolt tanuls?ggal ?s a megsz?vlelend? figyelmeztet?ssel: okuljunk v?gre saj?t t?rt?nelm?nkb?l, hogy ne k?vess?k el ?jra meg ?jra el?deink hib?j?t. Az egyik pillanatk?p, amely ? m?sokkal egy?tt ? kiv?lthatta a gondolatot, ?gy festett 1943. febru?r 7-?n a partiz?nt?mad?st?l s?jtott Novaja Szecs faluban: ?v?gre ki?r?nk a kolhozhoz, ahol a legnagyobb meglepet?s?nkre a lakat

ti. a pajta ajtaj?n

k?znyom?sra kiny?lt. Bent borzalmas l?tv?ny t?rult szem?nk el?. Egym?s hegy?n-h?t?n v?rfoltos, f?lig vagy eg?szen meztelen hull?k

...

hevernek az eg?sz nagy cs?rben, kil?g? belekkel, v?rrel, agyvel?t?rmel?kkel, szalm?val, v?res rongydarabokkal bor?tva. Megrend?t?, borzalmas l?tv?ny volt! 43 magyar honv?d ?s t?bb mint 20 zsid?

ti. munkaszolg?latos

holttest?t sz?moltam meg.” Hogy mennyire fontos lenne megtanulnunk a hist?riai leck?t, arra t?rt?netesen egy m?sik orvosnak, a Magyarorsz?gon j?rt brandenburgi sereg felcser?nek, bizonyos Johann Dietz mesternek a tapasztalatai is figyelmeztetnek, aki az oszm?nok ellen Buda v?r??rt 1686. szeptember 2-?n ind?tott d?nt? rohamr?l sz?lva a k?vetkez?ket jegyezte fel di?rium?ba: ?Alig f?l ?r?ja voltam a v?rosban, amikor kigyulladt. Hogy a t?r?k?k vagy a kereszt?nyek gy?jtott?k-e f?l, nem tudom, de nagy k?r, hogy a sz?p v?ros ?s a sok ?rt?kes zs?km?ny, amit meg?rz?s v?gett az eg?sz orsz?gb?l idehoztak, nyomorultul elpusztult....

A gy?ztesek

m?g a magzatnak sem kegyelmeztek az anyam?hben. Mindenkinek, akire r?akadtak, pusztulnia kellett. Eg?szen elk?pedtem azon, ami ott v?gbement, hogy az emberek sokkal kegyetlenebbek tudnak lenni egym?ssal, mint a vad?llatok.” Egy m?sik szemtan? ekk?nt toldotta meg az orvos szavait: ?Akik nem tudt?k d?h?ket a fosztogat?sban kitombolni, azok megcsonk?tott?k a foglyokat, ?lve megny?zt?k, t?z mell? k?t?zt?k, szem?ket ?s bels? r?szeiket kiv?jt?k, s hasonl?kat k?vettek el, amikr?l illend?s?gb?l hallgatnom kell.” A k?t esem?ny k?z?tt t?bb mint 250 ?v telt el. A doni napl? sajt? al? rendez?je nem t?z?tt ki t?bbet maga el?, mint hogy r?ir?ny?tsa a figyelmet a szerz? egyik-m?sik gondolat?ra, esetleg annak aktualit?s?ra. Le is teszi a tollat, mert az itt k?vetkez? munka egy sz?kre szabhat? el?sz?n?l t?bbet, tanuls?gosabbat ?g?r a tisztelt Olvas?nak.画面が切り替わりますので、しばらくお待ち下さい。
※ご購入は、楽天kobo商品ページからお願いします。
※切り替わらない場合は、こちらをクリックして下さい。
※このページからは注文できません。

この商品の詳細を調べる

: 本・雑誌・コミック » 洋書 » FICTION & LITERATURE